2017. június 14., szerda

A Borgia (Borja) család nyomában

Még mindig azon célt lebegtetve szemünk előtt, hogy a környéket ismerjük meg, ellátogattunk Xátivába, ahol egy gyönyörű vár talátlható, ami a Borgia uralkodócsalád birtokában volt a középkorban.
A Borgia-ház egy olasz-spanyol nemesi család volt, akiket másképp véres kezűeknek is tituláltak. Nem valami kecsegtető, de a történelem már csak ilyen. A család több tagja politikai bűncselekményeiről vált hírhedté. Egyik tagjukat - Roberto Borgiát -, 1492-ben pápává választották.
Mint ahogy lenni szokott, ez sokaknak nem nyerte el a tetszését, így a 16. század elején ellenállásba ütköztek, amit polgárok szerveztek meg. Később elveszítették hatalmas befolyásukat, és az akkori pápai seregek fővezérét Spanyolországba száműzték.
Érdekességképpen több film is készült a családról. Ha jól emlékszem volt egy sorozat, és nemrégiben egy mozifilm is készült az Asszasszinokról, akik szembeszálltak velük.
Ennyit a történelmi háttérről.
:)
A település, ahol a vár áll kb. 40 km távolságra található Valenciától. Kicsit távolabb a tengertől.
A városka mintegy 30 ezer főt számlál, a várból remekül belátható az egész. Szerencsére maga a műemlék jól ki van táblázva, így nem okoz gondot, hogy valaki megtalálja a felfele vezető utat.
Mivel nem jártunk még ott, nem tudtuk, hogy meddig lehet felmenni autóval és egyáltalán van-e parkolási lehetőség, nem mertünk kockáztatni, ezért korán elhagytuk a kocsit. Jól tettük.
Egészen a kapuig van lehetőség eljutni, de a parkolóhelyek száma nem éri el a 20 darabot, így még télen sem biztos, hogy találni üreset.
Ellenben, ha valaki vállalkozik rá, hogy felmegy, akkor egy jó kis edzésnek is beillik (mint már korábban többször utaltam rá).


NO, hát oda kell felsétálni....
Nem vagyok egy túrázós alkat, először nagy kihívásnak tűnt, de már távolból is nagyon szépnek látszott, kár lett volna kihagyni.

Végig ilyen szerpentinen kellett gyalogolni...

A cél.
Egy kis történelmi áttekintés.
Ez sem Ikea.
Maga a vár egyébként két "részből" áll, melyet gyalogosan egy összekötő részen át lehet megtekinteni. Az egyik része - ahogy látjátok - be van rendezve. Érdemes végigjárni, mert remek betekintést nyújt a régi korok életébe.
A másik rész jelenleg is felújítás alatt áll, de a toronyba fel lehet menni. Remek képeket lehet készíteni a vár további részéről és a városról is.
















A belépő néhány Euró, nem vészes. A bejáratnál található egy étterem, így aki hosszabb időt akar itt tölteni, akár ebédelhet is. Természetesen WC és Wifi is van a területen.
Ha valaki nem akar ennyit gyalogolni, vagy kisebb gyerekkel jön, akkor egy kisvonattal is meg lehet tenni az utat.
Amikor ott jártunk elég sok lurkó volt, nagyon élvezték és szerintem jól el is fáradtak (nem volt gond az esti lefekvéssel).
:)
Valahol azt olvastam, hogy minden évben rendez a város egy középkori vásárt, a korhoz illő hagyományok felelevenítésével. Sajnos, az időpontot nem találtam meg.
Remek program, kár kihagyni.

2017. június 11., vasárnap

A következő ingatlan

Evés közben jön meg az étvágy - tartja a mondás.
Amikor Spanyolországban kezdtünk gondolkozni még nem agyaltunk azon, hogy esetleg több ingatlant vásároljunk. Az volt a cél, hogy legyen egy saját valami, amiben aztán nyugdíjasként eltöltjük a napjainkat.
Aztán megvettük az elsőt és ekkor kezdtünk továbbgondolkodni.
Arra jutottunk, hogy mindenképp vásárolunk még egyet. Egyrészről terveink lettek az országgal, másrészről két gyerek van. Egyet nehéz/macerás elosztani. Így 50 körül az ember már gondol arra, hogy mit hagy maga után.

Bár, nem volt sürgős a dolog, de néha ránéztünk az ingatlanosunk oldalára, már csak kíváncsiságból is. Később hallottuk a híreket, hogy szépen lassan kúsznak fel az árak, és a 2008-as válságkor megmaradt új ingatlanok közül egyre több kerül eladásra. Így aztán egyre gyakrabban nézegettük a webes felületet. Egy nap a párom talált egyet, ami minden szempontból, távolabbi terveinket illetően is ideálisnak tűnt.
Én először hezitáltam - nem is tudom, hogy miért -, aztán néhány nap "ízlelgetés" után, rábólintottam.
Mire végre elszántuk magunkat, hogy az érdeklődő e-mailt megírjuk, levették az oldalról.
Mondtam is, hogy ilyen a mi szerencsénk... :(
Azért megkérdeztük az ügynököt, hogy valóban eladták-e, vagy mi történhetett (más esetben oda szokták írni, hogy lefoglalva, amíg véglegesen eladásra nem kerül). Abban a pillanatban nem tudott többet, csak annyit, hogy a bank levette az oldalról.

Ez egyébként egy kis lakóparkban lévő lakás volt, medencével, közel a tengerhez. Elméletileg még néhány gazdátlan volt. Akkor arra gondoltam, hogy talán valami befektető megvette az összeset. Minden eshetőségre számítva, megkértük az ingatlanost, ha tud valamit, szóljon.
Eltelt pár hét, és jött egy levél, hogy néhány napon belül elérhető lesz ismét, némi árcsökkenéssel. A bank szeretné gyorsan kiszórni a maradékot, így ár alá mennek.
Jól hangzott. Ez egy csütörtöki nap volt. Gondoltuk, hogy -spanyol viszonylatban- ez a pár nap hétfőnél előbb nem lesz.
Péntek hajnalban merő kíváncsiságból, vagy valami megérzéstől vezérelve felmentem az oldalra és ott volt.
10 % -al olcsóbban!
Áááá, ilyen a mi szerencsénk!
:)
Legszívesebben azonnal hívtam volna az ingatlanost.
Tudván, hogy 8 előtt nem kel fel, durva lett volna, ha hajnali 6-kor zaklatjuk.
Már tűkön ültem, de nekem korán el kellett mennem, így FB-on "üzentem" a még mélyen alvó gyerekemnek, ha felébred azonnal beszéljen az ingatlanossal. Írtam már? Ő Steve. Nem, nem Hufnágel Steve, de lassan már családtag lesz.
:)
Gyerekem persze felébredt a csippantásra, hogy üzenet érkezett és még csipás szemmel jött le, hogy akkor most miért is írtam, hogy riadó?

Mikor elmondtam a tényállást, azonnal felébredt és átvette az ügyintézést. Gyorsan levél ment a mi "sztivink"-nek. Szerintem őt is az ágyból rángatta ki. Gyors válasz. Az lakóparkban még eladó 5 lakás, de már csak a jelen napra öten jelentkeztek be nála, hogy megnézik.
Kis hümmögés (mindez már chat-en), majd felajánlotta, hogy magára kapja a gatyáját és az érdeklődők előtt megnézni és javaslatot tesz, hogy melyiket vegyük meg (már ha megbízunk benne).
Más választás egyébként sem volt, meg igazság szerint tényleg megbízunk benne, áldásunkat adtuk az akcióra.
Fél 10-kor megjöttek az új, jobb fotók és az ajánlat. Mindegyikhez némi komment.
Kell? Nem kell?
Közben hazaérve, megnézve a friss képeket, nagyjából 5 percet gondolkozunk, majd megadtuk a megbízást, hogy akkor foglalja le a számunkra megfelelőt.
Alig pár perc múlva érkeztek a papírok és a számlaszám, ahova a foglalót kellett utalni.
Nem találod ki, hogy mi történt...
Hát persze, hogy pont ekkor nem működik a svájci netbank.
Mikor máskor? (megjegyzem sokszor)
Micimackó mondja fejvakargatás mellett: "gondolj, gondolj, gondolj!
Milyen számláink vannak még?
Szerencsére a spanyol online-bank működött és elégséges pénzmag is volt rajta, így az utalás azonnal átment.
Ilyenkor az a metódus, hogy 500.- Euróval kvázi lefoglalja az ember kb. egy hétre. Ha végleges a vásárlási szándék, akkor megy tovább a művelet. Ha valaki meggondolja magát (előfordul), akkor elbukja ezt a pénzt, és az ingatlan ismét eladó státuszba kerül. Tulajdonképpen ez valami pre-foglalást jelent.
Igen ám, de annak ellenére, hogy teljesen megbízunk az emberben, azért mégis meg kellene nézni.
Az ingatlan jónak tűnik és az internetnek hála a környék is jól néz ki, de mégis más a személyes tapasztalat.
Nem maradt más hátra, gyors szervezés egy "egybugyis útra".
Szabadság hiányában szombatra foglaltam jegyet, másnapi visszautazással.



Hajnali hatkor indult volna a repülő, ám közvetlenül a beszállás előtt kiderült, hogy probléma van a géppel, így lehet, hogy törlésre kerül a járat. Nem picit szentségeltem. Aztán sikerült kijavítani a hibát és két óra csúszással felszálltunk.
Kora délután megérkeztünk a lakóparkhoz, a mi Steve-ünk már várt bennünket. Megnéztük töviről- hegyire, meghallgattuk, majd aláírtuk a hivatalos foglalást. Gyorsan útjára engedtük emberünk, akit épp egy családi programról rángattunk el.
Mi aztán körbejártuk a települést, megnéztük a strandot, stb.Másnap visszajöttünk és a következő héten átutaltuk a vételár 10 %-át, ami már tulajdonképpen rendes foglaló.

Azt meg kell jegyezni, hogy ez a vásárlás sokkal macerásabb volt, mint az előző. Nem tudom, hogy mi az oka. Talán amit korábban írtam, hogy egyre jobban fogynak a beszorult ingatlanok, egyre nagyobb a kereslet, egyre jobban mennek fel az árak (január óta 18 % az emelkedés), a bank már jobb pozícióban érzi magát (?).
Egy éve még a "csak vedd és vidd" érzésem volt, most egy kicsit kukacosabbak. Több igazolás kellett, furcsa keresztkérdések voltak, annak ellenére, hogy a vásárláshoz nem igényeltünk hitelt.
Kb. két hét alatt minden kérésnek eleget tettünk és a bank is rábólintott, így lehetett ismét jegyet foglalni, hogy a közjegyző előtt alá lehessen írni a papírokat.

Hogy mik a tervek vele?
Ha minden jól megy, akkor a következő évtől kiadó sorba kerül, de erről majd később.
:)


2017. május 22., hétfő

A mi kis falunk

Ófalu, újfalu


Ez a blokk teljesen üres

Ebben is több az eladó lakást, mint a lakott

Sétálóutca

A falu központja

A falu (egyik) eleje

A templomtorony

Szűk utca


A családi házas övezet, szemben a "kaviccsal"

Távolban a tenger

Az ófalu és az új részt elválasztó "utcácska"




2017. május 2., kedd

Az El Clásico (nem csak férfiaknak)

.... avagy, hogyan lettem Barca szurkoló...
Na, azért nem, de az El Clásico élménye felejthetetlen.

Nagy sportrajongónak tartom magam számon, de ebbe a körbe a foci nem tartozik bele. Ugyanakkor azért azt tudtam, hogy talán a világ legjobban várt meccse a két spanyol klub összecsapása. Olyannyira igaz, hogy ez még a Wikipédiában is megtalálható.
Az oldal szerint ez az egyik legnézettebb sportesemény minden alkalommal. A két spanyol riválist még politikai rivalizálással is azonosítják. Míg a Real Madrid a spanyol, addig a Barcelonát a katalán nacionalizmus megtestesítőjeként azonosítják. Talán most még erősebb ez a rivalizálás, tekintettel a katalán kiválási kezdeményezésre.

2014-ben a Forbes magazin a két legdrágább és legértékesebb csapataként minősítette őket. Mindkettőnek globális szurkolótábora van.
A minden meccset tartalmazó statisztikák szerint a Barcelona nyerte a több összecsapást, 110 győzelemmel rendelkezik, 97 ellenében.

A korábban megírt barcelonai utazás apropója is ez volt. Páromat leptem meg születésnapja alkalmából egy jeggyel, ami erre a találkozóra szólt.
A szervezés nem volt egyszerű...

Már ősszel megvettem a jegyeket, és szállást foglaltam. Akkor nem is gondoltam, hogy milyen jól tettem, hisz már októberben alig lehetett hotelt találni. A stadion közvetlen környékén már nem volt üres szoba. Érdekes megemlíteni, hogy ebben a pár napban a szobák ára az egekbe szökött, a más időszakokhoz képest. Sok esetben négyszeres áron kínálták azokat. Nekem egy kb. 1,5 km-re lévő hotelben sikerült foglalnom.

A jegyek ára szintén az egekben. Míg más bajnoki meccsekre akár 50 euróért is be lehet jutni, az itt felejtős.
A két jegy ára 1500 eurót kóstált, és nem is a legjobb helyre szólt. :(
Persze, egyszer 50 éves az ember, így -bár mintha a fogamat húzták volna -, megvettem.
Bevallom, hogy stresszeltem is az interneten vett jegyekkel kapcsolatban. Főleg indulás előtt volt némi katyvasz, ugyanis nem a megszokott otthon kinyomtatott jeggyel lehetett bejutni, hanem egy barcelonai címet kaptunk, ahol át lehetett venni őket.

Az utazást megelőző héten jött egy e-mail, hogy törölték a foglalást. Majd kis idő múlva egy másikat, hogy erősítsem meg a hitelkártya adataimat, mert törlik a foglalást.
Kaptam egy röpke szívinfarktust, és megnéztem. Tényleg törölték.
Azonnal foglaltam ugyanott. Szerintem azt amit töröltek. Igaz, 100 euróval többért. :(
A korrektségről itt most nem foglalnék állást, nem tudom, hogy az weboldal vagy a hotel szórakozott.

A szerencsés megérkezés után elmentünk felfedezni a stadiont. Mindenkinek ajánlom, ha már elmegy a mérkőzésre feltétlenül nézze meg ezt is, hisz egy múzeum is tartozik hozzá, aminek akad magyar vonatkozása is.
Annak ellenére, hogy hétköznap volt, rengetegen voltak. Még az online megvásárolt jeggyel is várakozni kellett a belépésre.
EZEN a linken lehet előzetesen jegyet vásárolni, 25 Euróért.


A Camp Nou kívülről (2016)

A stadion másik oldala.
A múzeum a kezdetektől jeleníti meg a csapat történetét, adatokkal és különböző relikviákkal, kupákkal.
Az épületen több helyen lehet fotót csinálni, egy vagyonért.
:)




Kupával Dunát lehet rekeszteni...
:)
















A látogatók sora.
És akkor a magyar vonatkozás.
A klub nagy becsben tartja Kubala Lászlót, akinek neve kevésbé ismert, mint Puskásé, ugyanakkor az egyik labdarúgással foglalkozó magazin 1999-ben a XX. század 100 legnagyobb játékosa közé sorolta.
1950-ben lett a Barca játékosa. Életéről ITT lehet részletesen olvasni.

Ebben a mezben játszott, 1961-ben.

Az általa viselt csuka.

A BL trófeák.

A múzeum megtekintése után lehetőség volt egy sétát tenni a stadionban is. Még a focit nem kifejezetten kedvelők számára is csodálatos.

A sajtótájékoztatóra kialakított szoba.

A kispad. 

És akkor a stadion. Még üresen.




A közvetítői állásból fotózva. Előző írásból ellopva, ennek megmászása is felért egy kardió edzéssel.

A stadionon kívül természetesen mindenhol állnak szurkolói tárgyakat árusító bódék.





Ez a program is beletelt néhány órába, de kár lett volna kihagyni.

Térjünk vissza a jegyekhez. Az ezeket árusító internetes portáltól kaptunk egy értesítést, hogy a jegyeket, hogyan tudjuk átvenni. Szerencsére - bár ömlött az eső -, hamar megtaláltuk a címet. Ott derült ki, hogy tulajdonképpen nem jegyet kapunk, hanem egy bérletes belépőjét.
Jó üzlet, aki bérlettel rendelkezik, az horror áron átadja azt...
Az ügyet intéző kiváló angolsággal beszélő hölgy részletes tájékoztatást adott az egész "ügymenetről", hogyan használjuk, ha probléma van, milyen számot hívjunk fel, stb. Egy borítékot is kaptunk, amibe a mérkőzés után beletéve a bérleteket, nemes egyszerűséggel hagyjuk a szálloda portáján és ők majd begyűjtik azt.
Itt azért egy picit aggódtam, mert a bérlet fényképes, és a párom egyik hölgyre sem hasonlított, akiknek megkaptuk a belépőjét.
:D

Másnap, a meccs előtt jóval elindultunk és ahogy közeledtünk célunk fele, egyre több embert láttunk, aki szintén oda igyekezett. Ahhoz képest, hogy mégis az egyik legnagyobb meccs, semmi említésre méltó nem történt. Ugyan a "kemény mag" hangolt a Camp Nou előtt, de teljesen barátságosan.
:)

Egyre többen...

A levegőből is figyeltek a rendre.

Számomra meglepő volt a lebonyolítás. Míg otthon egy megyei rangadóra kivonul a fél rendőrség, itt ahhoz képest meglehetősen keveset láttam. A beléptetés rugalmas. Ugyan átnézték a táskákat, (alkoholt nem lehet bevinni) gyorsan haladtunk.
Itt aztán ismét stresszeltem egy kicsit, hogyan fogunk bejutni a két "kölcsön" bérlettel.
Szerencsére, nem volt gond, a biztonsági kapu gond nélkül nyílt a vonalkód leolvasása után és a kutyát nem érdekelte, hogy a képen lévő szőke, hosszú hajó hölgy egy ötvenes kopaszodó férfi.
:)

Megtelt.


A stadionról annyit, hogy ez a Barcelona otthona a megépítésétől (1957) kezdve. Európában a legnagyobb, több mint 99 ezer embert tud befogadni.
Ebben az évben fog elkezdődni a bővítés, amely további 5 ezer embernek ad lehetőséget, hogy megnézzen egy mérkőzést.
Itt jegyzem meg, hogy bérlethez jutni csak "kihalásos" rendszerben lehet.
Evés közben jön meg az étvágy alapon, megnéztem, hogyan lehet támogatói bérletet vásárolni. Gyakorlatilag csak a fent említett módon.
:)
A hangulat fergeteges, még engem is magával ragadott. Azért amikor több mint 90 ezer ember énekli a Barcelona himnuszát, az nem semmi.
Egy kis ízelítő ITT.
Sajnos, ez nem volt nyertes meccs, de az élmény pótolhatatlan.
:)

Másnap a Sagrada Familia szomszédságában is rátaláltunk egy rögtönzött Barca múzeumra, ahol szintén megtaláltuk a Kubala megemlékezést.




Egy szó mint száz, ajánlom a programot a focit kevésbé kedvelők számára is. Hölgyeknek is.
:)